Az ígéret szép szó, ha betartják... Ahogy végigpörgettem az Instagram képeimet, rájöttem, hogy tartozom Nektek egy recepttel, mégpedig azzal, amit "Pirított mandulával hintett, aszalt szilvás sertéskaraj rozmaringos sütőtökágyon" névre kereszteltem. Ez - ahogy Instán írtam is - örök kedvenc lesz, hiszen nem csak hogy brutálisan finom, de rettenetesen egyszerű elkészíteni.
Egy hosszú és elég fárasztó hét áll mögöttünk, de végre eljött a hét utolsó munkanapja, amikor megkínáltam magamat egy finom sütőtök-krémlevessel. Ennek története ott indul, hogy az elmúlt héten a piacon járva-kelve megakadt a szemem egy kisebb sütőtökön, ami mintha azt súgta volna felém: "vegyél meg, egyél meg". Én meg nem tehettem mást, mint engedelmeskedtem ennek a képzeletbeli hangnak. Fogalmam sem volt, hogy mit fogok kezdeni vele - vagyis éppen fogalmam volt róla, tán túl sok is.
Számomra az ősz egyik tökéletes szimbóluma a sütőtök. Nem pusztán gyönyörű, narancssárga színe miatt; az őszi-téli konyhai remekművek kiváló alapanyaga is egyúttal. A napokban vettem is egy szép példányt, s azt két részletben használtam fel. Egyik negyedét köretnek készítettem el, a maradék részéből pedig végre valahára megsütöttem első sütőtök pitémet. Önmagában az illatáért megérte, ami belengte a lakás minden zegét-zugát.